Make your own free website on Tripod.com

A városi közlekedés járművei hosszú fejlődés során alakultak ki a múlt század közepe óta. Az omnibuszt, mint városi tömegközlekedési eszközt 1830 körül kezdték alkalmazni, és belőle fejlődött ki az autóbusz, majd a trolibusz. A városi villamosvasutak őse pedig a lóvasút volt.

A távolsági vasúti közlekedés megelőzte a városi vasúti közlekedést. 1860 után a városokban, gyors ütemben létesítették a lóvasúti vonalakat, mert felismerték, hogy a sinenjáró kocsik fajlagos vonóerő szükséglete - a kerék és a sin közötti kisebb gördülő ellenállás révén kisebb, mint a közúton haladó omnibuszé, így a korlátozott vonóerő jobban hasznosítható. A közlekedési igények növekedése miatt azonban nagyobb sebességű közlekedés vált szükségessé és mivel egyre nagyobb tömegeket kellett szállítani a gépi vontatás került előtérbe. Kezdetben a városi és városkörnyék közlekedésben is alkalmaztak gőzmozdonyos vontatást, de a városi vasútaknál a végleges megoldást a villamos üzem megvalósítása tette lehetővé.

A nagyvárosok fejlődése szükségessé tette a városkörnyék, a külső kerületek közlekedési kapcsolatának javítását, így számos világváros létesített helyiérdekű vasútakat. A helyiérdekű, vagy más szóval elővárosi vasútak műszaki megoldása számottevően eltér egymástól, közös jellemzőjük azonban a nagy teljesítőképesség, a vonatképzés lehetősége.

A Budapesti Helyiérdekű Vasútak-nál kezdetben gőz, illetve villamos mozdonyvontatást alkalmaztak, majd kialakították a távvezérléses villamos motorkocsis üzemet. Az 1910-12-ben épített kéttengelyes villamos motorkocsik egy része átépített formájában még ma is üzemel. l9l3-51- ig. beszerzett négytengelyes LVII típusú távvezérléses villamos motorkocsikat az utasáramlás szempontjából kedvezőtlen kialakítás miatt személyforgalomból kivonták. Az l952-53-ban üzembeállított MVIII tip. négytengelyes villamos motorkocsikat jelenleg a PXV típusú négytengelyes pótkocsikkal együtt személyszállító üzemben használják. 1962-64-ig a BHÉV 27 db háromrészes korszerű villamos motorvonatot építtetett, amelyekhez a villamos berendezést az NDK-ból szerezték be.

1968-tól 1980-ig a BKV 76 db MX illetve MXA tip. villamos motorvonatot szerzett be az NDK-ból, amely járműállomány lehetővé teszi a gyorsvasúti követelményeknek megfelelő üzem biztosítását. A személyszállításon kívül a helyiérdekű vasút vonalain jelentős teherszállítási feladatokat is el kell látni, így a villamos tehermozdonyok üzembenntartásával tartósan számolnunk kell, ezért néhány jellemző villamos mozdonytípus is ismertetésre kerül.

 Idézve a szerző utólagos engedelmével

Danka Miklós: JÁRMÜSZERKEZETEK ÉS TIPUSISMERET ELŐVÁROSI VASÚT JÁRMÜVEZETŐI RÉSZÉRE című kiadványából